A fák egy sor pótolhatatlan ökológiai szolgáltatással járulnak hozzá környezetünk élhetőségéhez – ezalatt nem csak a komfortosságot, az egészséges és tiszta környezetet értjük, hanem általában véve az emberi élet lehetőségét.
Ezek a szolgáltatások együtt és hatványozottan jelentkeznek, ami miatt csak korlátozottan van értelme szétválasztani őket, s akkor is csakis azért, hogy könnyebben megértsük a fák jelentőségét. Lássunk tehát néhányat a legfontosabbak közül!
Oxigén
Tudtad, hogy egy ember évente 175 kiló oxigént lélegez be és 332 kiló szén-dioxidot lélegez ki? Az, hogy mégis elég levegőnk van, a növényzetnek köszönhető. A növények ugyanis fotoszintézisük részeként a légkör széndioxid-tartalmát alakítják át fényenergia és víz segítségével a növekedésükhöz szükséges cukorvegyületekké.
A folyamat mellékterméke az éltető oxigén – ennek híján a földi élet általunk ismert formája és gazdagsága nem lenne lehetséges.
Az oxigén termelésében a fáknak különösen fontos szerepe van. Számítások szerint egy lombköbméternyi lomb (4-5 négyzetméter levélfelület) egyetlen vegetációs időszak során (azaz lombfakadástól lombhullásig) 650 gramm oxigént termel.
A fák, illetve lombkoronájuk oxigéntermelő képessége természetesen függ méretüktől és életkoruktól, ami viszont fajtájuk és élőhelyük függvénye. Átlagosan azonban egy 70 és egy 50 éves fa kell ahhoz, hogy előállítsa egy ember éves oxigén szükségletét – tízéves fákból ugyanehhez a teljesítményhez már vagy 100 példány kellene. Az idősebb fák tehát különösen értékesek!
A légkör széndioxid-tartalmának szinten tartása
A földi élet szempontjából legalább ilyen fontos, hogy a fák hatalmas mennyiségű szén-dioxidot kötnek le: egy négyzetméter levélfelület mintegy 150 gramm szén-dioxidot dolgoz fel. A magyarországi faállomány 60%-a 40 év alatti, harmada 20 évnél is fiatalabb, az átlagéletkor 39-40 év. Így átlagosan egy fa 24 kiló szén-dioxidot képes megkötni egy év alatt, az átlagosnak tekintett élettartama alatt pedig körülbelül 650 kilót. Ez alapján egy átlagos magyar polgár élete során kilélegzett szén-dioxid ellensúlyozásához 38 átlagos korú fára volna szükség, az összes magyar lakos esetében közel 380 millió fára. Persze, az idősebb példányok ebben az esetben is jobban teljesítenek. De az emberek kilégzése az életmódjukból és gazdasági tevékenységükből fakadó – a klímaváltozáshoz vezető túlzott mértékű – széndioxid-kibocsátás mértéke mellett eltörpül. Magyarországon ez az érték 2007-ben 5,76 tonna volt fejenként – ezt összesen 90 billió átlagos korú fa tudná ellensúlyozni. Ennyi fa persze aligha van Magyarországon. Még szerencse, hogy a fák mellett a növényzet többi része is közreműködik a szén-dioxid megkötésében; hogy a világ más részeinek vegetációja szintén közreműködik ebben; s hogy annak egy jelentős része (különösen a trópusi esőerdők) ráadásul nagyobb széndioxid-megkötési képességgel is bír, mint a hazai vegetáció.
Nem véletlen, hogy a fejlett országokban egyre nagyobb üzletté növi ki magát az életmódunkból, fogyasztási szokásainkból, vagy épp munkánkból fakadó széndioxid-kibocsátás ellensúlyozása. Az ún. carbon offsetting projektek nem kis része épp fatelepítés: nagy eséllyel a repülőjegy árára fizetett extra költségünket egy faültetvény létrehozására fogják fordítani.
De hogy lássuk a mértéket: a közepesen öreg magyar személygépjármű park szinte minden futott 100 kilométere után ültetni kéne egy fát, hogy kompenzálni tudjuk az autózás okozta széndioxid-kibocsátást.
A szennyező anyagok lekötése
A fák a szén-dioxid mellett más légszennyező anyagokat is kiszűrnek a levegőből. A lebegő por és a hozzá tapadó szennyezőanyagok (pl. nehézfémek), illetve mindenféle egyéb lebegő részecskék (pl. korom, azbeszt) megülepednek a leveleken, ahonnan aztán az esővíz időről-időre lemossa őket, folyamatosan biztosítva a felületet az újabb és újabb anyagok kiszűrésére.
Míg egyetlen apró, 5 centis falevél is mintegy 2 gramm szennyező anyagot képes kiszűrni tavasztól őszig, egy 40 éves fa bő 200 kilót.
A klíma kedvezőbbé tétele
A fák környezetünk mikroklímája szempontjából is fontosak.
Nyáron, tűző napsütésben nemcsak árnyékot adnak, de le is hűtik közvetlen környezetüket. Ez ugyancsak a fotoszintézisnek köszönhető, a folyamat során ugyanis víz szabadul fel.
Azaz a növények párolognak (nem is kis mértékben: egy 50 éves fa mintegy 4 köbméternyi vizet párologtat el a vegetációs időszak során), ami viszont hőelvonással jár. Így a burkolt környezethez képest a fák árnyékában akár 10-13°C-kal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet nagy melegben.
Árnyék és a szelek felfogása
Ne feledkezzünk meg az energiatakarékossági szempontokról sem! A ház déli részével szomszédos lombhullató fák hasznos árnyékot adnak nyáron, míg télen átengedik a napsugárzást. Így míg nyáron részt vesznek a napsugárzás kivédésében, télen nem akadályozzák meg, hogy épületünk hasznosíthassa a nap sugarait.
Ugyanakkor a ház északi, északnyugati oldalára ültetett örökzöldek felfogják a szelet, ami télen különösen áldásos lehet. Mindezzel fűtési és hűtési energiát tudunk megspórolni.
Ezek mellett a fák esztétikai jelentősége, a biológiai sokféleség fenntartásában, a talaj-, rezgés- és zajvédelemben játszott szerepe további fontosságot tulajdonít nekik, nem is beszélve a fák virágairól, terméseiről, gyümölcseiről, amik szintén igen értékesek.
De egyáltalán, nagyszerű érzés, ha van egy saját ültetésű fád, ami életed során egyre növekszik, egyre szépül, s egyre fontosabb lesz a földi élet szempontjából! Már egyetlen fa ültetésével is jótékonyan támogatod a világot!
HA MINDENKI ÜLTETNE EGY FÁT…
Ha minden magyar állampolgár ültetne egy fát, és azoknak is ültetnénk, akik nem tudnak, mert már túl öregek vagy még túl fiatalok, akkor átlagokkal számolva 240 ezer tonna szén-dioxidot vonnánk ki a légkörből. Ez megfelel egy közepes méretű városra jutó teljes éves kibocsátásnak.
"A szöveg forrása az Ökofitnesz, a Tudatos Vásárlók Egyesülete közösségi platformja. www.Ökofitnesz.hu"
